2012. 05. 30. Kirándulás Pécsváradra (harmadik osztály)

  • Bandicz Barnabás
  • Galambos Réka
  • Jónás Vivien
  • Réger Henriett
  • Reith Erik

Az egész kirándulás a legközönségesebb kérdéssel kezdődött: - Készen álltok? A válasz igen volt. Végül is, akiket vártunk mindenki eljött. Kis idő múlva jött a busz, Abban a fél órában annyi minden történt, mintha már a fél kirándulást végigbuszoztuk volna. Mellém ült osztálytársam Erik, és annyit beszélgettünk, hogy a végén elültettek minket egymástól.

Megérkeztünk Pécsváradra. Utunk első szakasza egy régi várhoz vezetett. Tériszonyom ellenére valahogy sikerült felmásznom a várfalra. Készítettünk pár képet és ismét csak tériszonyosan lemásztam valahogy. Magas dombon volt a vár,könnyebb volt lemászni, mint fölmászni. Ezután jött a reggelizés. Körülbelül negyed órát töltöttünk vele.

Most vettük irányunkat az uszoda felé. Amikor beléptem nagyon meglepődtem. A víz színtiszta kék és két fémkorlát vezetett bele. Az egyik a mély vízbe, a másik a sekélybe. Nem vártam sokáig, ugrottam egy fejest és nyeltem pár liter vizet. Így ment ez másfél órán át. Annyit játszottunk, hogy felejthetetlen marad nekem ez a kirándulás.

Visszafelé elnyaltunk egy fagyit. Otthon aztán bedőltem az ágyba és aludtam másnapig,
Jó érzés lesz majd valamikor visszaemlékezni erre a kirándulásra, és ráadásul nem tudom, hogy mennyire érdemeltük mi ezt meg. Nagyon jó volt. (Bandicz Barnabás)

Kirándulás Pécsváradra
Reggel nagyon korán keltem. Izgatott voltam, mert azon a napon mentünk Pécsváradra. Egy órát utaztunk a buszon, fáradt szemekkel szálltunk le.
Nyolc óra: A  várhoz indultunk. Több száz évesen még mindig ép és gyönyörű volt.  Ami nekem nagyon tetszett, hogy csodálatos volt a tornyából a kilátás. A vár sok élményt és titkot rejtegetett.
Kilenc óra: Út közben az uszodába volt egy labirintus, kis léptekkel és kíváncsian jártuk körbe. Végül megérkeztünk az uszodába. Ugráltunk, labdáztunk. Sok fiú fröcskölte és vízbe lökte egymást. Én úszni is tanítottam a gyerekeket. Sok jó pillanat volt az uszodában, izzadtan és szomorúan mentünk el.
Hazafelé fagyizni is mentünk a Zengő étterembe. Ragyogó napsütés és jó levegő volt, ezért esett jól a fagyi. Száz és száz élmény volt , ami tetszett ezen a kiránduláson, kár, hogy haza kellett menni
Galambos Réka

Pécsváradon
Reggel fél hatkor keltem fel. Öltöztem és nagyon siettem, mert izgultam. Gyorsan bementem a boltba ennivalóért. Az iskola előtt kint a korlátnál gyülekeztünk. Fél hétkor azonnal indultunk a buszhoz, és beszálltunk. Én nagyon izgultam és vártam már az uszodát.
Megérkeztünk, kiszállt az osztály.  Először a több száz éves várhoz értünk. Sok mindent láttunk, legjobban a kilátás tetszett. Utána egy labirintushoz mentünk. A fiúk el is vesztek, de meglett a kiút. Lepihentünk egy kis faházikónál.  Evett mindenki, viccelődtünk, és Dénes bácsi még képeket is csinált.
Tovább indultunk és én már nyafogtam, hogy érjünk már oda. Végül a fiúk vezették az uszodába menő kirándulást.  Ott gyorsan átöltöztünk.  Egyszerre ugrottunk be a vízbe.  Olyan jó érzés volt!
Először nagyon sokat játszottunk, utána jött a munka. Kezdtem úszni tanulni  gyerekmestertől  Galambos Rékától.  Mi tagadás, jól megtanított. Utoljára fogócskát játszottunk. Sajnos ezután mennünk kellett.
Utoljára fagyiztunk egy jót, és elmentünk a buszhoz.
Hazaértünk és mindenki ment a dolgára. A fejemben egész nap az járt, hogy remélem jövőre is elmegyünk és mindenkinek meséltem, hogy milyen jól éreztem magam. (Jónás Vivi)

Pécsváradi kirándulás
Reggel fél ötkor keltem, még a háziállataimnál is korábban. Gyorsan felöltöztem, elkészítettem a szendvicseimet, meg az italomat. Nagyon vártam már ezt a napot.
Amikor az iskolához értem, lefényképezett Dénes bácsi, olyan viccesen néztem ki, hogy az egész osztály nevetett rajtam. felszálltunk a buszra, legalább egy órát utaztunk. nekem egy kicsit hányingerem lett. Leszálltunk és már várt a pécsváradi nagymamám. Olyan kedves volt, hogy hozott pizzás csigát és teát. Sokat viccelődtünk, meséltünk egymásbak.
Amikor felmentünk a várhoz sokat fényképezett minket a tanár bácsi. Sok érdekes dolgot láttunk, felmentünk a várfal lépcsőin, színes és szép volt a kilátás.  Utána lementünk a labirintushoz. A fiúk azzal vicceltek meg minket, hogy eltévedtek. Ott letelepedtünk és ettünk, ittunk.
Elindultunk az uszodába. Kilenc órára voltunk bejelentkezve. Érdekes helyen öltöztünk, utána meg kellett keresni a bejáratot és minden lány ide-oda ugrált, végül megtaláltuk. Olyan jó érzés volt, hogy nem az iskolában kellett tanulni. Egymás után kérdeztük: -Be lehet ugrani? Be lehet ugrani?
Mind a tizenhatan beugrottunk. Én a mamámmal úsztam tizennégy kört. A tanár bácsival versenyeztünk, és egy méter kellett volna, hogy legyőzzem víz alatt. Még csináltunk ezer félét, pl. labdáztunk, ugráltunk, vizi fogócskáztunk. senki se akart a végén kijönni a vízből.
Uszoda után elmentünk fagyizni , és mindenki olyan bajszos volt, hogy a fülünkig ért.
Amikor hazaértünk, mindenki fáradt volt. Elköszöntünk egymástól és hazamentünk. Én ezt a napot imádtam legjobban ebben az évben.
Réger Henriett

Kirándulás Pécsváradra
Már a pécsváradi kastélynál vagyunk. Vár a vár. Remélem, hogy nyitva lesz a kapu, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi van ott bent. Hallelúja, nyitva van! Azta, milyen szép belülről! Hú, minden van itt, I. István, szép díszítés, meg vérnyom, és ebédlő, temető, és még sok-sok más dolog.
Ez a vár nagyon szép, persze az én véleményem szerint. Énfelőlem más mondjon amit akar, nem érdekel.

  • Na most meg hova megyünk? – kérdeztem én.
  • Lemegyünk a domboldalon reggelizni, meg egy kicsit játszani. – mondta Dénes bácsi.
  • Jaj, de jól laktam, nyám, nyám…- mondta Ricsi.
  • Végre megyünk az uszodába! – kiabálta az osztály.

Jaj, de hideg a víz! Most éppen Barnabással dobálózunk és 5:4-re vezetek. Hopsz, egy gól! 5:5.
Kicsit később már fagyizunk. Megyek a második fagyimért.
Végül hazaértünk, nagyon elfáradtam, de mulatságos, jó kirándulás volt.
Reith Erik